Magyarországi cserépkályhások, kandallóépítők és gyártók országos ipartestületének ajánlásával

/ írta : Udvari Lajos /

A tüzifa

A fűtés lelke a jó tüzifa

A cserépkályha-fűtéshez csak száraz keményfa használható gazdaságosan /pl. bükk, gyertyán,akác, kőris, cser stb./ A fa csak 18-24 havi száradás után lesz száraz. Ez a légszáraz fa, amelynek víztartalma 20 % alatt van. Mindezt megfelelő mennyiségben tárolt fával tudjuk biztosítani. A fát úgy tároljuk, hogy a levegő átjárja és eső ellen védve legyen. Ne fóliázzuk le, mert a fólia alatt bepárásodik! A frissen vágott fa nedvességtartalma 50-60 %. Széljárta tárolóhely esetén pár hónap alatt ez az érték 30-40%-ra csökken, de még ekkor is gazdaságtalan a fa felhasználása, mert a fűtés során keletkező hő 30-40 % - át a fa kiszárítására használjuk fel, így a  fűtés hatásfoka is 30-40 % - al csökken. A keletkező vízgőz megterheli a kályhát és a kéményt, és szurkosodást okoz. A tüzifát egyenletes hosszúságura / 25-30 cm/ vágjuk és kb. 6-10 cm vastagra hasítsuk fel. Így lesz egyenletes az égés. A puhafák, gyümölcsfák önálló, jó hatékonyságú fűtésre nem ajánlhatók, mert kicsi a fűtőértékük,/ kalóriaérték/ gyorsan ellobbannak, sok hő megy ki a kéményen és megterheli a kályhát és a kéményt.

Jegyezzük meg tehát még egyszer: nedves fával fűteni tilos!

Fűtésre másfél – kétéves száraz, kemény fa használata ajánlott!

Új cserépkályha beüzemelése

Az újonnan épített kályhát elkészítése után – természetes vagy mesterséges úton – ki kell szárítani. Az elkészült kályha ajtaját hagyjuk nyitva, hogy a természetes huzat által száradjon ki. Becsukott ajtónál a száradáskor keletkezett gőz szétfeszítheti a kályhát. Ajánlatos a kályhát 8 -10 alkalommal fűtéssel is szárítani. Ilyenkor 2 -4 kg vékonyra vágott fát eltüzelünk a kályhában, fokozatosan növelve a fa mennyiségét addig, hogy a kályha felülete a 3 – 4. begyújtásnál langyos legyen. Az ajtót a fa leégése után sem szabad zárni, mert a keletkező gőznek távozni kell! Nagyméretű, nagy tömegű kályháknál a szárítófűtés időszakában előfordulhat, hogy a keletkező vízgőz leállítja a kémény huzatát. Megfigyelhető, hogy még a fa leégése után is vízgőz távozik a kéményből. A szárítófűtést addig kell ismételni, amíg ez a jelenség tapasztalható. A télen, fűtetlen helyen épített kályhát minden esetben ki kell fűteni. A szárítófűtés idején ajánlatos a kéményt minden begyújtás előtt felmelegíteni / a kéményajtót kinyitva, több újság elégetésével /, mert a távozó vízgőz még a tüzelés után is elzárhatja a kéményt.

Útmutató cserépkályhák és kandallók használatához

A begyújtás

Széles körben elterjedt az a helytelen begyújtási mód, hogy jobbról - balról elhelyezett két vastagabb fahasábra keresztben vékony gyújtóst, majd egyre vastagabb fát raknak és az alátömött újságpapírral igyekeznek meggyújtani a fát. Az első lángocskák a felül lévő egész fatömeget hevíteni kezdik és kihajtják a fában levő vizet és illóanyagokat. Az így képződött füst a vízgőztől hideg és nehéz. Nehezen indul meg a huzat, az égés nem tökéletes, vízpára, kátrány és korom rakódik a kályha és a kémény falára. Jobban járunk, ha állítva helyezzük a tűztérbe a fahasábokat. A vastagabb hasábokat döntsük a tűztér hátfalához, ezek elé pedig vékonyabbak kerüljenek. A legelejére az ajtóhoz már pár szál vékony hasítékot rakjunk, amit egy alágyújtós féleséggel gyorsan, könnyen lángra lobbanthatunk. Az alágyújtós gyorsan fellobbantja a vékony keményfa szálakat és azonnal forró füstgáz képződik, a jó huzat hamar kialakul. Az egyre erősödő légmozgásban a fahasábok előlről hátrafelé és föntről lefelé gyújtják meg egymást. Az égés ideje megnyúlik, így a kályha tömege több hőt képes felvenni. A tűztérben gyorsan létrejön a tökéletesebb égéshez szükséges hőmérséklet. Fontos tudni, hogy a cserép-  kályha ajtaján lévő huzatszabályozó nyílások általában nem engednek elegendő levegőt a tűztérbe, így az égés nem lesz tökéletes. Legalább az égés időtartamának közepéig meg kell nyitnunk az ajtót 1-2 ujjnyira. A kályhába a napi tüzelőmennyiséget egyszerre kell berakni. Miután leégett a tüzelőnk, ne legyen utánrakás. Utánrakás csak vaskályhánál, vaskandallónál lehet, szabad. Az utánrakással rossz hatásfokot érünk el. A tüzelés befejezésekor a kályhaajtót lezárjuk, ha van rajta huzatszabályozó, azt is elzárjuk. Nagyon fontos, hogy csak akkor szabad elzárni  az ajtót, ha már a tüzelőanyag tökéletesen leégett. Ez azt jelenti, hogy már nincs elégetlen tüzelőanyag. Az elégett tüzelőanyagot szétütögetjük, megkaparjuk a parazsat, és akkor zárjuk le az ajtót, ha már sehol nem látunk sárgásan pislogó lángot. Szigorúan tilos az ajtót előbb lezárni, mert a kályhánk felrobbanhat!

Egy jó tanács: inkább öt perccel később zárjuk le az ajtót, mint előbb.

Begyújtás a szezon kezdetén

Ősszel amikor a délutánok még enyhék, a hideg éjszakák azonban lehűtik a házat, jól esik egy kis cserépkályha meleg. Sokan befűtenék a cserépkályhát délután, hogy estére meleg legyen és kitartson reggelig, de a füst visszaáramlik a lakótérbe. Az ok: a kémény jelzi a hőmérséklet különbséget, s a huzat iránya mutatja merre van hidegebb. Ha a lakásban akárcsak egy fokkal is hidegebb a levegő mint odakint,negatív légáramlat jön létre. Első begyújtásra válasszuk azt a napszakot, amikor a lakásban kicsit melegebb van, mint odakint. Hasonló jelenséget idézhet elő az is, ha napsütötte tetőcserepek fölött kis hőpárna, mikroklíma keletkezik, amely nem engedi a lakásból kifelé irányuló kéményhuzat kialakulását. Ilyenkor a kéményhuzatot meg kell indítani. Nyissuk ki a kéményajtót és több újság elégetésével melegítsük fel a kéményt. Azért kell több újságot elégetni, hogy a kémény teljes hosszában felmelegedjen. Újonnan rakott kályháknál ez fokozottan érvényes! Rendszertelenül fűtött kályháknál a begyújtás előtt mindig érdemes, ajánlatos a kéményt az előzőekben leírtak szerint felmelegíteni. Cserépkályhában nem ajánlatos műanyag származékos anyagot, rongyot, konyhai hulladékot, robbanást előidézhető anyagokat tüzelni.        

Időnként szükséges az átrakás

Semmi sem tart örökké. A cserépkályhát is néha át kell rakni, azaz újjá kell építeni. Akár15-20 év is lehet a cserépkályha élettartama. A használati idő hosszát jelentősen befolyásolja a kályha használata (mekkora igénybevételnek van kitéve), és a felépítésének precizitása.

Az átrakásra azért van szükség, mert a kályhát összetartó anyagok az állandó hőingadozás miatt elöregednek, elgyengülnek. Az átrakás lényege, hogy a kályhát talpazatáig lebontják, a csempéket letakarítják, a régi bélésektől megtisztítják. Ezt követően újra elkezdik építeni a csempesorokat, közben beépítve új anyagból készült járatokat és béléseket. Amikor kályhába egyszer csak belepottyan egy tégla, vagy samottdarab, az azt jelzi, hogy az összekötő habarcs elöregedett. Ekkor eljött az ideje az átrakásnak is!